A Körmendi-Csák Kortárs Magyar Képző- és Iparművészeti Gyűjtemény temesvári kiállítása elé

2011., kormendigaleria.hu

A Körmendi-Csák Gyűjtemény, illetve a gyűjteményre alapozott Körmendi Galéria immár három évtizedes története, a modern magyar művészet egyik különös, egyedülálló, roppant összetett elemekből szerveződő művészeti jelenség. Ez a vállalkozás egy rangos magángyűjtemény, egy jól szervezetten működő műkereskedés, egy kitűnő tárlatokat bemutató kiállítási fórum és egy, a modern magyar művészet művészettörténeti dokumentációját szolgáló művészeti intézmény működési köreit szintetizálja. Jelentős hatása volt az 1997-ben elsőként, a gyűjtemény válogatásából három nyelven kiadott és műelemzéseket tartalmazó kortárs magyar képzőművészeti albumnak az ezredforduló éveiben keletkezett kortárs magángyűjteményekre és a korábban keletkezett gyűjtemények összefoglalásainak prezentálására, ami többnyire ezen kollekciók átstrukturálását is eredményezte. Számos gyűjtő iránymutatásuk alapján szerezte első komoly kollekcióját.

A Körmendi Anna ügyvéd és Csák Máté építész által Budapesten megalapított,fiuk Csák Ferenc művészettörténész által gondozott kortárs magyar képzőművészeti gyűjtemény – kezdetben XIX. és XX. századi műtárgyakra, majd egyre inkább a XX. század második felének, valamint napjaink, az ezredforduló és az új évezred első évtizedének műtárgyaira koncentrálva – dolgozik. A gyűjtemény stíluspreferenciáktól függetlenül reprezentálja a XX. századi magyar művészet kiemelkedő jelentőségű, meghatározó mestereinek (többek között Barcsay Jenő, Gruber Béla, Gyarmathy Tihamér, Kerényi Jenő, Schéner Mihály, Orosz Gellért, Papp Oszkár, Sváby Lajos, Baska József, Rác András) munkásságát, hangsúlyozza a kortárs magyar művészet domináns áramlatait és szembesít a magányosan dolgozó mesterek alkotói világával is (mint például mások mellett Angyalföldi Szabó Zoltán, Birkás István, Dienes Gábor, Fehér László, Frey Krisztián, Gádor Magda, Gyémánt László, Katona Zsuzsa, Kokas Ignác, Nagy Sándor, Várnagy Ildikó művei által). A gyűjtemény egy-egy válogatása nagyszabású külföldi és hazai időszakos kiállításokon szerepelt a nyilvánosság előtt: többek között 1992-ben Wiesbadenben, a Hessen-i Tartományi Parlamentben és Bonnban, 1994-ben Hannoverben, a Grossburgwedel-ben, 1997-ben Genfben, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetében, 1998-ban Bécsben, az Egyesült Nemzetek Székházában majd 2001-ben Tallinnban, 2005-2006-ban Eisenstadti, Kassai, Pilseni Nemzeti Galériákban és múzeumokban. Kér erdélyi bemutatóra is sort került: Csíkszeredán a Csíki Székely Múzeumban, míg Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Képtárában 1999-ben vendégeskedtek a kollekció válogatott művei, míg 2008-ban Expresszív címmel a Bukaresti Cotroceni Nemzeti Múzeumban kapott nyilvánosságot egy gyűjteményi együttes. A gyűjtemény állandó jelleggel rendezett kiállításon 1996-tól Budapesten változó helyszíneken volt látható, és már több mint tíz esztendeje, így napjainkban is Sopron történelmi belvárosában tekinthető meg egy-egy válogatás illetve szobrászati életmű-metszet. A gyűjteményben szereplő művészek életművéből külföldi kiállításokat is szerveztek múzeumokban és Magyar Intézetekben. Így pl. Berlinben és Stuttgartban Gyarmathy Tihamér és Kerényi Jenő, Bécsben Schéner Mihály, Nagy Sándor, a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban Rác András és Kerényi Jenő műveiből stb.

A Körmendi Galéria kereskedelmi tevékenységét elsősorban művek, műegyüttesek kölcsönzésével fejti ki, és forrásává vált magán gyűjtemények építésének is. Mindemellett változó helyszíneken 1993 óta számos önálló és csoportos kiállítást is rendezett. A gyűjtemény és a galéria 1995 óta a kollekciót átfogón bemutató köteteket, illetve a gyűjteményben reprezentált alkotók életművét feldolgozó könyvsorozatot adott közre – forrásértékű kiadványokkal emlékezett meg többek között Gyarmathy Tihamér és Schéner Mihály festőművész munkásságáról –, és számos igényes kivitelű katalógust jelentetett meg. Az önálló kiállítási és kiadói tevékenységen túlmenően a gyűjtemény a kortárs művészet és művészek támogatásának, a kortárs művészeti értékek közvetítése érdekében számos művészeti intézménnyel együttműködött itthon is (budapesti Műcsarnok, Ernst Múzeum, Kiscelli Múzeum, Vigadó Galéria, Szombathelyi Képtár, Szoboszlói Galéria stb.).

Ez a most Temesváron közönség elé tárt kiállítás, amely Csák Ferenc művészettörténész tulajdona, jól reprezentálja azt a gyűjteményépítési és szervezési koncepciót, amelynek legfontosabb indítéka a modern magyar művészet legjelentősebb, stíluspreferenciáktól függetlenül szemlélt áramlatainak kiemelkedő értékű műalkotásokkal való képviselete, a meghatározó jelentőségű életművet épített – építő – mesterek művészetének felmutatása, értékeinek koncentrálása, és a szakmai figyelem által mindeddig mellőzött, méltatlanul elfeledett vagy a szakmai érdeklődés perifériáin leledző alkotók és alkotások felfedezése és elismertetése. A gyűjteményben szereplő alkotók között felfedezhetők olyanok, akiknek már lezárult az életműve, és olyanok is, akik a jelenkor legidősebb nemzedékének tagjaiként dolgoznak, de természetesen jelen vannak a középgeneráció képviselői is, és mellettük feltűnnek a legfiatalabbak, a pályájuk kezdő periódusát napjainkban megélő tehetséges művészek is. A megszokott – az egy-egy szemlélet, egy-egy ágazat, műforma vagy műtípus által karakterizált – magángyűjtemény-profiltól gyökeresen eltér a Körmendi-Csák gyűjtemény műegyüttese: a hagyományos táblaképek és a grafikák mellett a szobrászat és a korábban iparművészeti ágazatoknak nevezett művességek alkotói és alkotásai is jelen vannak, és a klasszikus műformák megjelenése mellett a rendhagyó, az önálló kereteket és formarendet teremtő kompozíciók is harmonikusan illeszkednek az összképbe. A válogatás munkája igencsak nehéz volt és megalkuvásokkal terhes: a több ezer műtárgyból egy olyan együttest kellett összeállítani, amely nemcsak a gyűjtemény jellegzetességeit tükrözi, hanem amely egyúttal a közelmúlt és a jelenkor magyar művészetének legfontosabb és legizgalmasabb, illetve legértékesebb – a tradíciókhoz lazább vagy erősebb szálakkal, de mindenképpen kötődő – kezdeményezéseit is körvonalazza. Ez nemcsak azért volt nehéz, mert számos fontos alkotó szereplését megakadályozták a véges bemutatási lehetőségek, hanem azért is, mert a Körmendi-Csák gyűjteményben több művész esetében szinte a teljes életmű megtalálható: a főművek és a korai munkák, a műhelytanulmányok és a vázlatok is. Ám mindezek ellenére talán elmondható: a táblaképek, az egyedi és sokszorosított grafikák, a kisplasztikák, az objektek, az üveg- és textilszobrok, a domborművek, a kerámiák, a mozaikok felvonultatása révén izgalmas, élménydús kalandozásokra indulhatnak, fontos felismerésekkel gazdagodhatnak a magyar művészet közelmúltjának és jelenkorának alkotásait szemlélő befogadók.
A Körmendi-Csák Gyűjtemény átfogó együttese mellett a XX. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotójának, Gyarmathy Tihamér (1915-2005) életművébe egy önálló emlékkiállítási kollekció révén kaphatnak bepillantást az érdeklődők. A festőművész, grafikus és szobrász Gyarmathy a XX. századi magyar, illetve közép-európai történelem hányattatásai között építette fel az európai művészeti gondolkodással együtthangzó életművét úgy, hogy voltak hosszú korszakok, amikor a nyilvánosságtól elzárva dolgozhatott csak, és megélhetéséért vidéki üzemekben kellett robotolnia. A festői-grafikusi-szobrászi-fotográfiai oeuvre mégis töretlennek és következetesen felépítettnek minősíthető. „Gyarmathy Tihamér festészete a XX. századi ember legmegrázóbb élményét, a modern természettudományos világképet humanizálja, teszi átélhetővé és számunkra valóvá azáltal, hogy olyan dolgok vizuális képzetét jeleníti meg, amelyekről csak tudomásunk, elvont fogalmaink vannak. Művészi programja a természettel analóg energiák képi jelrendszerének megalkotása. A tér, idő, anyagi egység, relativitás filozófiai problémáinak kifejezésére körökből, négyzetekből, ívekből szervezett vizuális rendszert hozott létre. Ezek a geometrikus alapegységek lüktető belső ritmust, szinte zenei formákat, ütemeket, disszonanciákat és konszonanciákat teremtenek… Formanyelvének másik pillére a színek térélményt keltő hatásának kutatása. Fokozatosan alakuló tónusaival, hideg fényekből meleg sugárzásra váltó effektusaival, az árnyalatok kifejező kapcsolódásaival több értelmű struktúrákat, több dimenziós téri világot hoz létre.” – írta festészetéről egyik méltatója, Husz Mária. A Gyarmathy-festmények,
-rajzok, -fotogramok és -domborművek révén az elvont nyelvezetű művészeti kifejezés egyik európai rangú magyar mesterének legszebb, a Körmendi-Csák Gyűjteményben és más fontos magán gyűjteményben őrzött, remekművű kompozíciói tárulhatnak fel Temesvár művészetet szerető közönsége előtt.
- Wehner Tibor