A művészet a megismerhetőség korlátjának áttörője

2010., sopron.hu

A művészet ünnepét ülték Sopronban, abból az alkalomból, hogy 10 éve nyitotta meg kapuit az Artner Palotában a Körmendi-Csák Gyűjtemény és a Körmendi Kortárs Művészeti Galéria, azaz Körmendi Anna és Csák Máté kortárs képzőművészeti gyűjteménye.

Közelmúltban tartott születésnapi esemény helyszíne az Anna Átrium volt, a Szent György utca 20. szám alatti műemlékpalota, ahova meghívót kaptak a kortárs magyar művészek legjelesebbjei, a Magyar Szépmíves Céh tagjai, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Építészeti, Képző- és Iparművészeti Szakosztályának tagjai, a Magyar Építészkamara Műemléki Szakosztályának tagjai, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársai.
A meghívotti kör áttételesen jelzi mindazokat a területeket, amelyek elmélyült és alapos ismerete segítheti a műgyűjtőt abban, hogy a kortárs alkotások között felismerje az értéke szerint maradandót, de mindezek az ismeretek kevésnek számítanának akkor, ha nem létezne az a valahányadik érzék, amely egy-egy alkotásban felismeri azt az anyagon túlit, amely üzen, megszólít, vagy éppen provokál.
Immár 25 éve, hogy a kortárs művészeti alkotások otthonra leltek a Körmendi-Csák Gyűjteményben, mint ahogyan Sopronban 10 éve valósult meg az a szándék, amelynek köszönhetően felújított belvárosi palotákban a műgyűjtő házaspár megmutatja, bemutatja, közkinccsé teszi azokat; láthatóvá, csodálhatóvá, elérhetővé gyakorlatilag mindenki számára.
A gyakorlati megvalósításhoz pedig, természetesen, szükséges az anyagi háttér, de az a mecénatúra lényegét jelentő szándék is, a magas művészet iránti alázat, elkötelezettség és művészetpártoló hozzáállás, amelynek köszönhetően megvalósulhatott mindaz, amiről Körmendi Anna és Csák Máté így vall a jubileum tiszteletére kiadott katalógusban:
,,Az igazság keresésének két fő útja van, a tudomány és a művészet. Hol az egyik, hol a másik út járhatóbb, térben és időben elkülönült eredményességgel ugyanoda vezetnek.
A megismerhetőség határtalanságát a megismerő szubjektuma korlátozhatja, ennek a korlátnak az áttörése a művészet feladata. Feladatát változó sikerrel teljesíti; de minden kísérlete fontos, megőrizendő, feltárandó. Ennek egyik eszköze a műgyűjtés és részben eredménye is. Mi is ezzel éltünk.”
A hely szellemét Sass László, magyar irodalmár, tanár, a soproni Önkormányzat Kulturális, Oktatási és Sport Bizottságának elnöke, a Várhely lap főszerkesztője idézte meg. Sass László szólt a helyi ,,jó szellemekről”, azaz mindarról, ami a kultúra, a művészet befogadójává, értőjévé és értékelőjévé teszi Sopront, és azokról is, amelyek különféle okokra visszavezethetően nem értékükön szemlélik a művészetek jelenlétének fontosságát, egyediségét, különlegességét, és azt, hogy a mindezek bemutatására kialakított helyek a Belváros utcaképének, értékes épületeknek a felújítását is jelentette egyben.
A művészet lényege és Sopron kultúrvárosi rangjának ereje a biztosítéka annak, hogy a legkiválóbb kortárs művészeti alkotások soproni jelenléte betölti küldetését.
A Körmendi-Csák Gyűjteményről a megnyitón Csák Máté építész szólt.
,,Kezdetben a XX. század első felének és a korábbi korok kiemelkedő alkotásait gyűjtötték, később megváltak ezektől az alkotásoktól, hogy a kortárs képző- és iparművészek támogatásával egyedülálló, stílusokon átnyúló gyűjteményt hozzanak létre, melynek kezdetei az Európai Iskola művészeinek műveire, aktuális jelene pedig a Schéner Mihály halálával lezárható korra tehető. A gyűjtemény természetesen nem magában álló, talaját jelentik a Körmendi Galéria Budapest - Sopron kiállításai, és a Körmendi Kiadó o maga félszáz képzőművészeti könyvkiadványa és számtalan katalógusa. Az elmúlt 25 évben a gyűjtemény több helyszínen is látható volt Budapesten, a Rózsadombon a Nagybányai utcában, Zuglóban a Thököly úton, a Belvárosban a Damjanich utcában. 10 éve nyitotta meg a gyűjtemény állandó kiállítását és időszaki kiállítótermeit Sopron Óvárosában a felújított Artner Polotában, a Templom utcában, nem sokkal később az Anna Atriumban a Szent György utcában.
Ez a tíz év itt valósággal sikertörténet, nem csak azért, mert szinte minden gondolkodó soproni lakos megfordult ez alatt a tíz év alatt az Artner Palota valamelyik kiállításán, hanem azért is, mert országosan is egyedülálló és figyelemmel kísért volt a festmények, szobrok, üvegek, textilek, mozaikok és kerámiák magas színvonalú kiállítása.
A kiállító művészek között kiemelkedő szerepet töltöttek be a Kossuth-díjas, európai hírű mesterek, mint Kerényi Jenő, Gyarmathy Tihamér, Schéner Mihály, Sváby La|os, Bohus Zoltán, Schrammel Imre, stb., és jelen lehettek azok a tehetségek is, akikre a mai magyar társadalom büszke, mint Nagy Sándor, Gádor Magda, Angyalföldi Szabó Zoltán, Várnagy lldikó, Szabados Arpád, Birkás István, Hegyi György, Márkus Péter, Buczkó György, Czebe István, Balázs Irén, Ardai lldikó, stb., és a fiatalok, mint Adorján Attila, Fürjesi Csaba, Kontur András, stb.” – olvasható a már említett kiadványban; lényegében az, amiről Csák Máté kicsivel később a Pannonia Galériában is szólt, abból az alkalomból, hogy festményeiből nyílt kiállítás, és egy, az alkotót bemutató rövidfilmet is megnézhettek az érdeklődők.
- BTÉ

A cikkben szereplő művészek:

Adorján Attila
Angyalföldi Szabó Zoltán
Ardai Ildikó
Balázs Irén
Birkás István
Bohus Zoltán
Buczkó György
Czebe István
Csák Máté
Fürjesi Csaba
Gádor Magda
Gyarmathy Tihamér
Hegyi György
Kerényi Jenő
Kontur András
Márkus Péter
Nagy Sándor
Schéner Mihály
Schrammel Imre
Sváby Lajos
Szabados Árpád
Várnagy Ildikó