Jecza Péter emlékezete
2009., www.erdely.ma
Nemrég elhunyt nagy fiára, Jecza Péter (1939-2009) szobrászművészre emlékezett Temesvár, abból az alkalomból, hogy az élők sorából 2009. március 24-én eltávozott neves alkotó október 16-án töltötte volna be 70. életévét.
A művészpedagógus, a hazai szobrászat meghatározó egyénisége bár Sepsiszentgyörgyön született és Kolozsváron tanult kiváló mesterektől, a Béga-parti városban bontakoztatta ki nem mindennapi tehetségét. A Bánság fővárosa volt a hely, ahol több mint 700 plasztikai művét megalkotta, ahonnan itthoni és európai tárlatokra indult, ahova mindig visszatért, s ahol fizikai és szellemi értelemben is otthon érezte magát.
A város hálája jeléül, a helyi tanács 153-as határozatával post mortem díszpolgárává avatta. Az okmányt Gheorghe Ciuhandu polgármester adta át az özvegynek, Sorina Jeczának a nagy művész Bartók-mellszobrának avatóünnepségén. Ugyanis a temesvári Központi Parkban (Scudier-liget), az augusztus 3-án létesített Személyiségek Sétányát a tájegység legnagyobb szülöttjének, Bartók Bélának a szobrával egészítették ki. A zene és az előadó-művészet világnagyságának arcmását Jecza Péter 1973-ban mintázta meg: az alkotás 1993-tól Bartók szülőhelyének, Nagyszentmiklósnak megbecsült dísze és büszkesége. Az emlékműnek módosított, egyszerűbb változata került felállításra október 15-én Temesváron. Az ünnepi rendezvényen Tamás Sándor, a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság elnöke mondott beszédet.
A Héliosz Galériában rendezett emlékkiállítás: De Magister. In memoriam Jecza Péter, az elhunyt alkotó, Jecza Péter művészpedagógusi munkásságát állította előtérbe. 21 szobrásztanítványa, az ő szellemiségét továbbéltető alkotásával tisztelgett a Mester emléke előtt. A tárlatnyitón, nagyszámú emlékező jelenlétében Ileana Pintilie műkritikus, egyetemi tanár, Cornel Ungureanu író és Szekernyés János, a képzőművészek szövetségének helyi elnöke idézték fel a tanító, a „szobrászinasokat” nevelő Jecza Péter személyiségének néhány jellemző vonását. 1963-tól, amikor Temesvárra érkezett, haláláig folyamatosan ragaszkodott a pedagógusi munkához. Előbb rajzot tanított a 3 éves főiskola rajtanárképző karán, annak megszűnése után, 1976-tól a műegyetem építészeti karán tanított formatant illetve a gépészeti fakultáson műszaki rajzot, 1989 után pedig a temesvári Nyugati Egyetem keretében létesült képzőművészeti kar szobrászprofesszora lett, 2004-ben doktori címet szerzett. Rózsa parki műterme mindig nyitva állt tanítványai előtt. Barátainak, művésztársainak tekintette a szárnyaikat bontogató tehetségeket. Tőle tanulták sokan miként kell „lelket lehelni” a holt anyagba, elvont gondolatot plasztikai formába önteni, feszültséget, belső dinamikát vinni az alkotásba, kézhez idomítani az ellenálló fát, márványt, bronzot. A kiállítás magas színvonala jelzi, Jecza Péter tanárnak is kiváló volt.
A hónap folyamán a Triade Galériában lesznek emlékrendezvények, október 25-én pedig az Operaházban De Amicitia. In memoriam Jecza Péter címen emlékhangversenyre kerül sor, amelyen a nagy alkotó zenészbarátai róják le hódolatuk és kegyeletük.
A cikkben szereplő művészek: