SZEMÉLYES HOMOKÓRA
KOPPÁNY ATTILA FESTMÉNYEI
2009., Győri Műzsa
Koppány Attila - aki tanszékvezető egyetemi tanár a győri Széchenyi István Egyetemen - honosította meg Győrben az egyetemi szintű építészképzést ami remélhetőleg néhány évtized múlva a város építészeti (vizuális) arculatán is majd meglátszik. Koppány Attila jelenleg is az építészképzés vezetője, legújabb eredménye a győri építész műterem ház létrehozása, ami remélhetőleg újabb katalizátora lesz a győri vizuális kultúra fejlődésének . Építészszemlélete érződik képzőművészeti munkáin is, amelyekből az idén Budapesten és több városban nyílt kiállítás. Győrött, a Szabad Művészetek Szentélyében is láthatták az érdeklődők, jelenleg Mosonmagyaróváron nyílt tárlata.
Nyugtalanságot és magabiztosságot, rend és káosz harcát, fény és árnyék kontraszt ját egyidejűleg tárják elénk Koppány Attila kristályai, kemény élek és markáns ívek között-mögött testet öltő alakzataikkal. Azt mondhatjuk, a világ megértésének vágya és befogadhatatlanságának elfogadása hívta életre ezeket a személyes jeleket és spirituális rácsokat. Ugyanakkor mély átéléssel, magas hőfokon, széles látómezőt feltárva létrehozott képek előtt állunk. De mielőtt azt a leegyszerűsített vélekedés t olvasnánk e sorok között, hogy Koppány Attila jó és rossz, békés és arrogáns tartalmakat feleltet meg pusztán egymással, úgy kell pontosítanunk, hogy a világ szelíd és vad, spirituális és fizikai, negatív és pozitív megnyilvánulásai feszülnek egymásnak képein. Nem tudhatj uk, csak sejthetjük, hogy merész és éles szín választásaiütköztetései a természetes és a mesterséges, a racionális és az irracionális minőségek hűvös társításai-e, vagy azok alakulásának küzdelmes fázisai.
Bár mint mindenkire, így Koppány Attila több évtizedes művészeti pályaívére is a folyamatos keresés, kutatás jellemző, nála ez a tudós, szerkezet-vallató és feltáró szemlélet az egyik legerősebb mozgató tényező. De nem holmi óvatos méricskélést kell azonban elképzelnünk egyre inkább a koppányi piktúra obszervatóriumában, hanem ösztönös és tudatos alámerülést. Talán valami ilyen kockázatvállalás, alászállás is a nagycsütörtök-nagypéntek az abszolútum részéről a relatívum árnyékvilágában. Koppány tehát egy (vagy inkább több) misztériumban merül alá, melynek részévé avat: ilyen beavatás a Princípium, a Lyuk, a Last Night című képek atmoszférája, helye. Az efféle vizsgálódás, spirituális- vizuális tapasztalat fázisait rögzítik a Változás, Wind of Change, a Fátum nevet kapott festmények. A műveiben lezajló metamorfózisokról így írt N. Mészáros Júlia: "műveiben a jel és a jelzett fokozatosan helyet cserélt: az organikus elem gesztusokra emlékeztető geometrikus jelekké, jelrendszerré, a korábbi sík háttér pedig organikus asszociációkkal teli táji elemekké, elevenen lüktető sejtekké, szövetekké vált.
A festő felelős és súlyos ecsetvonásokban törekszik a rendteremtésre, még ha szikár vagy nyers struktúrái között lágy és lírai hangok kérnekkapnak is lét jogosultságot. Beethoven zenéjében, Dosztojevszkij regényeiben, vagy Caravaggio piktúrájában is lágy és kemény hangok és tartalmak csendülnek-csapnak össze. Koppány Attila láthatólag nem foglal állást, de ténykedése annak elmélyült vallatására vall, ama ellentmondás és tény elfogadását jelzi, hogy világunk hol talpig ünnepélyesen, hol keresztre feszítve, hol meg letolt gatyával leledzikvergődik az összefuggések viszonylatában.
Koppány Attila homokórája nem nosztalgikus és beletörődő, hanem friss és kereső. Nem válaszokat és kinyilatkoztatásokat látunk általa magunk körül, hanem kérdésfelvetéseket és töredékként kiragadott kutatási fázisokat. Ezek remélhetőleg bennünk állnak össze eggyé. Koppány képcímei sokat sejtetők és sokfelé tekintők, mélyből igyekszik meríteni, magasra próbál KÉPZŐMŰVÉSZET nyúlni és horizontálisan is messzire terjeszkedő a piktúrája és érdeklődése. Tömören megragadott témái egyénien faggatják/bírálják globalizálódó világunkat, hommage-ai, jelei a közelmúlt és a jelen történéseire, vagy épp művészi életművére is reagálnak. Mementók és szellemi fricskák, intim és kozmikus történések, emlékek és víziók, jelek és helyek, geometria és gesztus festői nyelvezetén szólalnak meg, dermednek hideg vagy izzó kristályokká. Menjünk közelebb hozzájuk vagy fürkésszük őket kellő távolságból, hogy misztériumuk részévé váljunk, hogy életre keljenek bennünk.
A cikkben szereplő művészek: