Elhunyt Paizs László képzőművész
2009., www.okm.gov.hu
A Munkácsy- és Kossuth-díjas Érdemes Művészt az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti. Temetése 2009. október 16-án lesz a Farkasréti temetőben.
Az 1935-ben Szentpéterúron született Paizs László képzőművész univerzális alkotó volt: festő, grafikus és szobrász. A hagyományos ágazati, műfaji és technikai kategóriák és megjelölések azonban Paizs László esetében nem pontosan jelölő fogalmak, ugyanis az életmű eredendően kísérletező és újító szellemiségű, a szabályos műformákat és konvencionális megoldásokat elvető, az alkotások anyagában, megmunkálásmódjában, kifejezésében, tartalmi köreiben és érzéki hatásvilágában is egyedi vonásokkal felruházott, öntörvényű művekből épül fel.
Paizs László művészi munkássága a múlt század ötvenes-hatvanas évtizedfordulóján bontakozott ki, az alkotó első művei az alapos felkészültséget, a szakmai sokoldalúságot tanúsító monumentális kompozíciók: falképek, pannók, mozaikok és gobelinek voltak. A hatvanas évek derekán a pop art törekvéseivel együtthangzó textil, fém és bőr alapanyagú "varrottas" munkákkal lépett fel - e művei felkészületlenül érték a magyar művészetet és művészetpolitikát -, majd a hosszú esztendők technikai kísérleteit megkoronázó pleximunkákkal jelentkezett, amelyek közül számos (pl. A trónörököspár politikai gyilkosság áldozata lett című, első változatában 1972-ben elkészített mű) a magyar művészet legújabb kori történetének korjelző, emblematikus művévé emelkedett. A pleximunkák mellett - amelyek végigkísérik a közelmúlt három évtizedes alkotóperiódusát - számos monumentális, köztéri poliészter plasztikát és nagyméretű táblaképsorozatot készített, majd egy nagyméretű táblákból összeállított, antik torzókat idéző grafikai sorozattal lépett közönség elé. Az alkotó hatvanötödik és hetvenedik születésnapja alkalmából rendezett kiállítások (Szombathely, Szombathelyi Képtár, Budapest, Ernst Múzeum, Budapest, Körmendi Galéria, Budapest, Csók István Galéria, Budapest, Dorottya Galéria) sem a megszokott visszatekintések voltak, hanem ismételten új és új alkotói problémákat megfogalmazó, újonnan kikísérletezett kép- és tárgyalkotó technikák alkalmazását reprezentáló, nagyszabású, izgalmas bemutatók.
Paizs László a magyar művészet XX. századi második felében és az ezredfordulón lezajlott történetének meghatározó jelentőségű, rendkívül fontos műveket alkotó, megkerülhetetlen oeuvre-öt felépítő művésze: fontos mondandók, lényeglátó felismerések a korral autentikus műformák általi megfogalmazója. Hat évtizedet átívelő nagy formátumú művészete a XX-XXI. századi magyar művészet egyediségekben gazdag, értékes, a nagyvilág művészeti figyelme számára is fontos, immár lezárt fejezete. /Wehner Tibor/.
Paizs László 1954 és 1959 között a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere Z. Gács György, Rákosy Zoltán és Szentiványi Lajos volt.
1941-től 1954-ig Szombathelyen, 1954 óta Budapesten élt.
A MKISZ (1965-től), a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, majd a MAOE (1959-től), a Magyar Szobrász Társaság (1995-től), a Magyar Művészeti Akadémia (1999-től), a Szinyei Merse Pál Társaság (1992-től), a Művészeti Akadémia és a Magyar Festők Társasága tagja volt.
Paizs László Munkácsy- és Kossuth-díjas Érdemes Művészt az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti.
Temetése 2009. október 16-án 14 óra 15-kor lesz a Farkasréti temetőben.
A cikkben szereplő művészek: