Vérbeli párizsi festőművész, egyben mindig is magyar világpolgár
2009., portal.sopron.hu
40 év Párizsban (1969–2009) - Retrospektív címmel, Stílusok, periódusok, műfajokalcímmel nyílt meg a Körmendi Galéria Artner-palotában (Sopron, Templom utca 18. szám alatt) Joseph Kádár (Le K’dar) festőművész tárlata, amely különleges, kihagyhatatlan művészeti élményt nyújt.
A kiállításmegnyitón Csák Máté, a galéria tulajdonosa és P. Szabó Ernő művészettörténész ajánlotta a világpolgár-, ugyanakkor a magyar művészetet minden energiájával és erejével pártoló és népszerűsítő művész munkáit a közönségnek.
Kádár József Debrecenben született, 1936-ban. Művészi pályája forradalmi időben, 1956-ban indult, rebellis alkata végig kísérte élete folyamán, változást kereső, lázadó típus, fogékony az új formára, új tartalomra és az új technikára.
1962-ben művészi tanulmányok után Budapestről szülővárosába, Debrecenbe költözött, abban a reményben, hogy megszabadulhat a Budapesten uralkodó szocreál stílus kényszerétől, de egy év elteltével rádöbbent, a művészi szabadság szülővárosában sem létezik, sőt szembetalálta magát, a helyi művészeti vezető diktatúrájával.
Élete első önálló kiállításán (1963, Debrecen Kossuth Lajos Tudományegyetem), az alábbi vendégkönyvi bejegyzések hűen tükrözik az akkori megítélését. „Tűrhető a festészete, de lázadó a jellege”(Juhász), egy másik beírás: „Jól sikerült a rabruhás fegyence, látszik festője nem a sors kegyence” (Bence). Többé sem egyéni, sem kollektív kiállításon nem volt lehetősége az újabb szellemben készült munkáit kiállítani, melyek a kubizmustól az absztraktig jutottak.
Két lehetőség között választhatott: a művészi pályát hagyja el, vagy Magyarországot. Illegálisan 1969-ben Párizsba ment, mert művész akart lenni. A művészetek fellegvárában, Párizsban az áhított szabadságot megtalálta.
Hamar felmérte lemaradását a francia képzőművészettel szemben, ezért kezdetben a periférikus műfajokkal kapcsolódott be az ottani képzőművészeti életbe: Mail-Art, Livres-objets, kollázs stb., majd évekig a szürrealizmusban elégítette ki szabadságvágyát, szándékát.
Ezen a soproni retrospektív kiállításon számos szürrealista vászon látható, melyek tükrözik szellemi változását és lelkiállapotát.
1980 után fordulatok, változások követték egymást, következtek a nagy utazások: India, Tunézia, Spanyolország, Olaszország stb. Ekkor vált a fotó is a művészi kifejező eszközévé, számos fotókiállítása volt, melyeken szerepeltek a kiállításon látható egyedi fotógrammok is. Az egyik technika hozta a másikat, több ezer képet készített fekete-fehér és színes fénymásolóval, (Elektrografika) 1984-től több folyóiratot szerkesztett és kiadott: Parisien Hongries, Revue d' Art 90º, Revue Enveloppe. A folyóiratok révén több száz művésszel kapcsolatba került, nemzetközi biennálékat szervezett, többek között: Párizsban, Szöulban, Berlinben, Budapesten.
Kezdett behatóan érdeklődni a grafika iránt: Hommage à Kassák, Bartók, Picasso, Le Corbusier grafikai albumokat adott ki. A következő lépés volt a geometrikus festészet, mert hamar felismerte, olyan műveket kell létrehozni, melyek eltérőek az eddig látottaktól, ezért a nem szögletes formák problémája foglalkoztatta: kör, ellipszis. Később tovább lépett, és az univerzumból kiindulva a térgeometria felé fordult az érdeklődése: a gömb, de elsősorban az ellipszoid (térellipszis) felé.
1973 óta készített dualista képeket, melyek kezdetben csak figuratív és nonfiguratív művekből álltak, később előszeretettel ötvözte a saját szürrealista és geometrikus képeit. Bár az utóbbi években újra előtérbe került alkotásaiban a dualista felfogás, jelenleg geometrikus formákkal foglalkozik, egy képfelületen belül a tér és sík szembeállításával, pl.: gömb-kör, ellipszoid-ellipszis, ellipszoid-kör. Ezeket a képeket a térgeometria tárgykörébe sorolja.
Joseph Kádár továbbra is aktív, alkot, most dolgozza fel a párizsi 40 év tapasztalatait. A „40 év Párizsban” című visszatekintő kiállítás egy rövid betekintést enged a művész eddigi munkásságába, láthatjuk mekkora utat tett meg szellemileg az első debreceni kiállítástól napjainkig.
A kiállítás ingyenesen látogatható. – Zsoldos Vanda
A cikkben szereplő művészek: