Kopacz Mária képfolyama

2002., szabadsag.ro


Kopacz Mária festészeti tárlata nyílt meg péntek délután a Romániai Képzômûvészek Szövetsége Szentegyház utcai galériájában. A kiállító mûvészt és férjét, Alföldi László fôkonzult, valamint a jelenlevôket, köztük a város neves kulturális és közéleti személyiségeit a Szövetség kolozsvári fiókjának alelnöke, Ioan Horváth-Bugnariu köszöntötte. A mûvész munkásságát és a tárlat anyagát Cãlin Stegerean grafikusmûvész és Banner Zoltán mûvészettörténész méltatta.


Kolozsvár nem felejt — jutott eszembe, amikor már szinte a könyökömmel kellett utat törnöm ahhoz, hogy egyáltalán beléphessek a Szentegyház utcai, ugyancsak tágas kiállítóterembe. S bár Kopacz Mária mûvészi kiteljesedésénk és sikereinek városa a grafikust eresztette el idôlegesen, s most a festôt látta viszont, ez mit sem vont le abból a szeretetbôl és elismerésbôl, amellyel Erdély fôvárosának mûértô közönsége mindig is adózott a sajátos képi nyelven fogalmazó képzômûvésznek. Aki ezt a maga módján azzal a mûvészi ajándékkal, azzal a meglepetéssel viszonozta, amelyet mostani, egyéni tárlata jelent.
A mûvész munkásságát elemzô Banner Zoltán mûvészettörténész elôadói képességeit is megcsillantva vezetett be a Kopacz-féle ikonográfia rejtelmeibe. Szerinte az abszurd földjén élünk, amely az irodalomban kiérlelt magából egy Kafkát, egy Ionescót, egy Bodor Ádámot, a képzômûvészetben pedig, többek között, Kopacz Máriát. Aki technikájában szürrealista, mûvészi kifejezô eszközeiben a szecesszió és az expresszionizmus világához áll közel, míg stílusában és üzenetében abszurd. Utalt ugyanakkor arra, hogy a festô különleges lényekkel benépesített világa nem az elidegenedés, hanem a kedélyesség kifejezésére szolgál, jókedvû groteszknek nevezhetô. Banner szerint Kopacz Mária Mohy Sándor, Incze János Dés, Jakobovits Miklós valamint Benczédi Sándor és Ilona, Bocskai Vince nyomdokaiban haladva lép tovább. Alkotásait a gyógyíthatatlan játékosság jellemzi. Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni — idézte klasszikus költônket a mûvészettörténész, majd megjegyezte, hogy aki nevettetô akar lenni, annak még ennél is mélyebbre kell hatolnia. A kiállítást magát hatalmas freskónak minôsítette, képfolyamnak, nagy képregénynek nevezte. Kopacz Mária sokoldalúságára utalva pedig elmondta: ez a tárlat ötéves szünet után olyan meglepetés volt számára, hogy fogalma sincs arról: mit tartogathat még a mûvésznô, és újabb öt esztendô elteltével milyen képek között fogunk állni.
A tárlat a Szentegyház/I. Maniu utca 2-4. szám alatti galériában, munkanapokon 10–17 óra között tekinthetô meg.
Németh Júlia


A cikkben szereplő művészek:

Kopacz Mária