Veress Pál festőművész, grafikusművész

1920., Budapest – 1999., Budapest

Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát, Szőnyi István tanítványaként, 1938-tól 1943-ig. Ezzel párhuzamosan, 1942 és 1944 között, a Pázmány Péter Tudományegyetemen régészetet, néprajzot és művészettörténetet hallgatott. Katonaság és hadifogság után 1948-ban tartotta első egyéni kiállítását Budapesten, azonban a korszak művészetpolitikája, a szocialista realizmus nyomása elől kenyérkeresetül más pályát is választott: először Kassák ’Alkotás’ című folyóiratának olvasószerkesztője volt, majd a lap megszűntével elhelyezkedett a Magyar Távirati Irodában fordító-újságíróként; idővel a Világgazdaság, később a Heti Világgazdaság szerkesztője lett. A festéssel azonban nem hagyott fel, és a 60-as évektől kezdve rendszeresen kiállított Magyarországon és külföldön. 1995-ben Köztársasági Érdemrendet, 1998-ban Érdemes Művész kitüntetést kapott. Tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, a Magyar Képzőművészek Szövetségének és a Magyar Festők Társaságának.
Kezdeti, „fauve-os” figurális képeitől fokozatosan eltávolodva emberi vagy állati alakokra utalásszerűen emlékeztető figurákhoz jutott, ezeket az alakzatokat bálványoknak nevezte. Utolsó éveiben a komor színekből élénkebbek, a bálványok „lecövekeltségéből” mozgalmasabb figurák lettek.
Technikáiról így ír egy feljegyzésében: „A salakreliefek azért keletkeztek, mert a bálványokhoz vezető tömörítéshez valami hiteles megoldást kerestem. Koksz-hamuból, fehércementből, műgyantából kisérleteztem ki egy rendkívül szilárd anyagot. Ezzel a kép síkjából kiléptem a harmadik dimenzióba. Megtaláltam a technikát, amely alkalmas rá, hogy kibontsa, kikényszerítse belőlem a tudatom alatt rejtve élő, rám jellemző formát. A fanyomat-kollázsoknak nevezettekhez bőséges deszkalap-gyűjteményemből kiválasztottam az elgondolt képhez illőket, festékkel bekentem, ha túl vastag lett, ronggyal törölgettem és levágott, letépett papírdarabokat fektettem rájuk, rásimogattam, rádözsöltem a tenyeremmel, aztán kartonon képpé rendeztem és felragasztottam. A monotípia-kollázsoknál a befestékezett lap hátára rajzoltam ecsetnyéllel és az így nyert, különleges texturájú papírt ragasztottam fel. A harmadik, újabb technikám: az így befestékezett, kivagdalt lapokat egyenesen a falemezre dörzsöltem át, majd a papírokat lehúztam az alapról, és így kollázs-jellegű, de szabályos olajképet kaptam. Az új utam: a fehér kontúr és a kibontott színek.”

Egyéni kiállításai

1948 • Fővárosi Népművelési Központ
1949 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1954 • Akvarell-kiállítás, MTI
1955 • Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Eötvös Klub, Budapest [Kühner Ilsével]
1956 • Múzeum, Túrkeve
1960 • Palzetto Rosso, Genova
1961 • Gh. Dej Hajógyár Dolgozók Klubja
1963 • Derkovits Terem, Budapest
1965 • Galerie de l'Université, Párizs
1969 • Bálványok, Fényes Adolf Terem, Budapest • Kunst im Gegenwind, Erfurt
1971 • Ateliergemeinschaft, Erfurt • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest
1973 • Három budapesti festő [Bálint Endrével, Papp Oszkárral], Columbia Egyetem, New York
1975 • Janus Pannonius Tudományegyetem KISZ-klub, Pécs
1977 • Színház téri Kiállítóterem [Papp Oszkárral], Pécs • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged • Fényes Adolf Terem, Budapest • Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc
1979 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • KISZ-klub, Szeged • Lila Iskolai Galéria, Budapest • Művelődési Központ, Tiszakécske
1981 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest • St. Nicolai-Kirche, Lipcse
1982 • Erzsébetvárosi Kisgaléria • Kleine Galerie im Keller, Potsdam-Babelsberg • Galerie in der Steinstrasse, Brandenburg • Galerie in Zentrum, Luckenwalde
1984 • Újpesti Minigaléria, Budapest
1985 • Kreuzkirche, Drezda
1986 • Ernst Múzeum, Budapest • Jókai Klub, Budapest • Toldi Ferenc Kórház, Cegléd
1987 • Harvard Kör, Newton (USA) • Gulácsy Galéria, Budapest
1988 • Óbudai Pincegaléria, Budapest • Fővárosi Népművelési Központ
1989 • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest
1991 • Gulácsy Galéria, Budapest
1992 • Angelika Sarokasztal, Budapest
1993 • Budapesti Történeti Múzeum, Budapest
1997 • Vigadó Galéria, Budapest • Polgár Galéria, Budapest
1998 • Podmaniczky Terem • Uszadékfa-kiállítás, Könyvtár, Zebegény
1999 • Francia Intézet, Budapest • Fanyomat-kollázsok, Hegyvidék Galéria, Budapest • Kassi Vidor Galéria, Vác • Szőnyi István Múzeum, Zebegény
2000 • MTA, Budapest (emlékkiállítás) • Sziget Galéria, Budapest
2001 • Synergon Kortárs Galéria, Budapest
2003 Körmendi Galéria, Sopron.

Csoportos kiállításai

1969 • Szürenon, Kassák Lajos Művelődési Ház, Budapest
1977-1978 • Népművészet-kortárs művészet, Debrecen, Budapest, Szolnok
1979 • Szürenon II., Kassák Lajos Művelődési Ház, Budapest
1982 • Hat magyar festő, Orly Sud, Párizs
1992 • Ősiség és modernség, Médium Galéria, Szombathely • Az idegen szép, Barcsay Terem, Budapest
1997 • Síkplasztikák, Vigadó Galéria, Budapest
1998 • Kollázs, Vigadó Galéria, Budapest
2004 "Kollázsok és síkplasztikák”,Körmendi Galéria, Budapest

Művei gyűjteményekben

Körmendi-Csák Gyűjtemény, Budapest
Déri Múzeum, Debrecen
Fővárosi Képtár, Budapest
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Winckelmann M., Stendal
Xantus János Múzeum, Győr.

Irodalom

VÉGVÁRI L.: ~ (kat. bev., Derkovits T:, 1963)
PERNECZKY G.: Tabuk és bálványok. Moholy-Nagy és ~, Élet és Irodalom, 1969. július 5.
TORNYAI J.: ~ bálványai, Kortárs, 1970/7.
MEZEI O.: Özönvíz előtti ikonosztáz, Művészet, 1978/4.
P. SZABÓ E.: Remélem, a lényegről szólok, Magyar Ifjúság, 1986. április 10.
TÜSKÉS T.: ~, Budapest, 1988
LOSSONCZY T.: KÉpek (bev., ~ mappájához, Budapest, 1995)
MEZEI O.: Magyar európai, modern. ~ festészetéről, Kortárs, 1995/6.
KOVÁTS A.: Van remény, Élet és Irodalom, 1997. március 7.
FRANK J.: ~ kiállítása a Vigadó Galériában, Új Művészet, 1997/5-6.
Hommage à Szürenon, szerk.: LÓSKA L., Budapest, 1997
P. SZABÓ E.: A festő, a bálványok és a barkácsolás. Salakreliefek, fanyomatkollázsok. ~ művészete, Új Művészet, 2000/8.
SZEPESI A.: Bálványok és uszadékfák. ~ 1920-1999, Életünk, melléklet, 2000/11-12.