Schéner Mihály festőművész, grafikusművész, szobrászművész, keramikus

1923., Medgyesegyháza – 2009., Budapest

Schéner Mihály korunk egyik legnagyobb alkotója, polihisztor művész. A Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
A stílusában felismerhető, mégis sokféle műtárgyat létrehozó Schéner gazdag, állandóan alakuló életműve a folyton változó világban helyét kereső, az alkotói szabadságot megvalósító XX. századi képzőművészet példázata lehetne. Egyaránt dolgozik festékkel, textillel, fával, fémmel. Rajzol, szerkeszt, farag, épít, gyúr, varr és ragaszt, felhasználja a mézesbábok öntőformáit. Festő, rajzoló, textilszobor- és bábkészítő. Háromlépcsős folyamatban gondolkozik: rajzban tervez, majd fest, szobrot készít, „formába önt”, mindig a végső plasztikai megoldást keresi. Ami állandó és mégis játékosan változékony megjelenésű Schéner művészetében, az a gyermekkori emlékek által meghatározott népi mesterségek iránti tiszteletet kifejező motívumkincs, a tárgyi folklór formakészlete, amely már-már kézjegyként ismétlődik munkáin. Mitológikussá nőtt képzelete új lényeket teremt. Pályája első szakaszában expresszív képeket fest, későbbi képein a szürrealista motívumokat konstruktív szerkezetbe rendezi, a geometriát és az organikus természeti motívumokat egyaránt beépíti műveibe. A népi, népművészeti formakincsből vett figurák (betyárok, huszárok, mézeskalács bábok, kiskocsik) a gyermekkori vásárok, búcsúk színes forgatagába vezetnek.

Schéner Mihályt a 60-as években leginkább a formákkal való játék érdekelte, a festmények felülete egyre gazdagodott: a táblaképek felületén applikációk jelentek meg, vagy lemállasztott rétegek hagyták maguk után hiányukat, motívumok nélküli ősformák, archetipikus képzetek bukkantak fel művészetében. A véletlenszerűnek látszó rétegekkel való játék azonban tudatos komponálás eredménye, amely később nyilvánvaló ritmusnak és formai szerkesztettségnek adja át helyét, mint a Törvénytáblák c. sorozaton.
A különböző művészi kifejezési formák egymásra termékenyítő hatással vannak, át- meg áthatják egymást. Textilszobrai, amelyekkel új műfajt teremtett, ugyanazzal az automatikus, expresszív-szürrealista módszerrel készülnek, mint festményei. A hagyományosan a népművészetben alkalmazott anyag, a filc lehetőséget ad a népi formakincs felelevenítésére, amely azonban a művész különös szürrealista átiratában jelenik meg. Egész sor textilből készült kézplasztikát alkot, amelyeket az ujjakra rávarrt díszekkel öltöztet, személyesít meg. A színes-különös világból aztán Schéner újra puritán képi és formai rendbe juttatja el a nézőt, majd nemsokára tépett, gyűrt, vágott, csorgatott, repedezni hagyott szenvedélyesen vonagló képi felületeket hagy hátra. Schéner készített apró gyermekjátékokat, térstruktúra-tereket, mászókákat is. A magyar népi formák mellett szürreális játékaiban alkalmaz görög mitológiai alakokat. Schéner mindennapos alkotó tevékenysége mellett rendszeresen publikál nemcsak saját művészetéről, hanem művésztársairól is számos írása jelenik meg.
Schéner Mihályt több évtizedes művészi munkássága elismeréseként számos rangos kitüntetéssel jutalmazták. 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. 1984 óta érdemes, 1989-től kiváló művész. 1995-ben Kossuth-díjat vett át. 2004-ben a Táncsics Alapítvány díjával tüntették ki, 2005-ben Prima Primissima-díjra jelölték.

(Kovács Árpád)

Egyéni kiállításai

1962, 1969 • Csók Galéria, Budapest
1964 • Grosvenor Gallery, London
1968 • Medgyesegyháza • Vaszary Terem, Kaposvár • KISZ-klub, Budapest, Népköztársaság út 112.
1970 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1972 • Párizs
1973 • Egry J. Terem, Nagykanizsa • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1974 • Pécs
1975 • Atelier Mensch, Hamburg • Magyar Intézet,Varsó • Hajdúszoboszló • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Frankel Leó Művelődési Ház, Óbuda, Budapest
1976 • Rudnay Terem, Eger
1977 • Kamarakiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest
1978 • Mall Gallery, London
1979 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba (kat.) • Műhelykiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Múzeum, Tihany
1983 • Művelődési Ház, Szeged • Képcsarnok, Salgótarján • Műcsarnok, Budapest (gyűjt.)
1984 • Uitz Terem, Dunaújváros • Magyar Intézet, Szófia
1985 • Derkovits Terem, Szombathely
1987 • Beethoven Művelődési Központ, Martonvásár
1993 • Art Galéria, Szeged • Munkácsy Mihály Múzeum és Meseház, Békéscsaba
1995 • Széchenyi Akadémia, Békéscsaba
1996 • Csontváry Terem, Pécs • Körmendi Galéria, Budapest • Széchenyi Akadémia, Békéscsaba
1997 • Ópusztaszer • Körmendi Galéria, Budapest
1997 1998 Körmendi Galéria - Kortárs Magyar Képtár
1999 Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár
1999 Pest Center Galéria
1999 • Vigadó Galéria, Budapest
2003 Mű-Terem Galéria
2004, 2005 2001 Körmendi Galéria, Budapest
2004 Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár
2005 Pestszentimrei Közösségi Ház
2006 Körmendi Galéria, Budapest
2006 Szentendrei Képtár
2006 MűvészetMalom, Szentendre

Csoportos kiállításai

1956 • Megyei kiállítás, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1960 • 8. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1969 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Békéscsaba
1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1971, 1972 • Salon de la Jeune Sculpture • Grands et Jeunes d'Aujourd'hui, Párizs
1972 • [Vígh Tamással], Városi Kiállítóterem, Vác • Táblakép '72, Debrecen
1973 • Kortárs festők..., Csontváry Terem, Pécs • Tél a művészetben, Aba Novák Terem, Szolnok
1976 • XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba
1977 • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest
1978 • Magyar Ház, Berlin
1979 • Magyar Kiállítás (kat.), Milánó
1980 • Pápa • Monza [I].
1999 Art Budapest 2. Nemzetközi művészeti vásár
2000 Art Budapest 3. Nemzetközi Művészeti Vásár
2001 Körmendi Galéria, Sopron
2001 Magyar Újságírók Országos Szövetsége Székház
2001 Kortárs Magyar Művészet a Körmendi-Csák Gyűjteményben, Tallin
2003 Collegium Hungaricum
2005 Burgenländische Landesgalerie, Eisenstadt (Körmendi-Csák Gyűjtemény kiállítása)
2006 Kassa, Vychodoslovenska Galéria (Körmendi-Csák Gyűjtemény kiállítása)
2006 Pilsen, Zapadoceska Galéria (Körmendi-Csák Gyűjtemény kiállítása)

Köztéri művei

Dorottyás kocsi (Vörösmarty úti lakótelep)
Berlinerkendős nyanya (Dunaújváros, 1985, Szoborpark)
Csikó-huszár (Dunaújváros, Szoborpark).

Művei gyűjteményekben

Körmendi-Csák Gyűjtemény, Budapest
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely.

Irodalom

KÖRNER É.: Schéner Mihály kiállítása, Magyar Építőművészet, 1962/4.
D. FEHÉR ZS.: Húsz év után, Művészet, 1965/4.
BOZÓKY M.: Schéner Mihály, Tiszatáj, 1968/5.
PERNECZKY G.: Nincs uborkaszezon, Élet és Irodalom, 1969. augusztus 8.
BARÁNSZKY-JÓB L.: Schéner Mihály, Művészet, 1969/9.
LÁSZLÓ GY.: Schéner Mihály kaposvári kiállítása, Jelenkor, 1969/4.
MAJOR M.: Pásztorok, betyárok, huszárok - kezek, Tükör, 1970. szeptember 15.
FRANK J.: Bemutatjuk Schéner Mihályt, Élet és Irodalom, 1972. május 6.
SOLYMÁR I.: Schéner Mihályról kiállítása ürügyén, Képzőművészeti Almanach, Budapest, 1972
ISZLAI Z.: Sötétkék kokasok, Élet és Irodalom, 1973. szeptember 9.
MAJOR M.: Schéner Mihály játékai, Élet és Irodalom, 1974. július 27.
BARTA J.: Egy különös művész, Alföld, 1974/6.
VADAS J.: Szárnykészítők, Élet és Irodalom, 1975. október 4.
JUHÁSZ F.: A halál ellen játszani, Élet és Irodalom, 1975. május 17.
PAP G.: Kincsek és műkincsek, Művészet, 1975/6.
FRANK J.: Schéner Mihály, in: Szóra bírt műtermek, Budapest, 1975
NAGY I.: Játék és művészet, Művészet, 1976/6.
LÁSZLÓ GY.: Schéner Mihály, in: Művészetről, művészekről, Budapest, 1978
P. SZŰCS J.: Az utak kettéválnak, Művészet, 1978/3.
LÓSKA L.: Békési művészet, Művészet, 1978/7.
SZÉKELY A.: A beskatulyázhatatlan, Új Tükör, 1978. augusztus 27.
SZAMOSI F.: Schéner Mihály [kismonográfia], Budapest, 1978
VADAS J.: Játék a játékkal, Élet és Irodalom, 1979. augusztus 18.
NÉMETH L.: Schéner Mihály műveiről, Művészet, 1979/4.
MIKLÓS P.: Mit akar ez a múzeum?, Művészet, 1979/10.
ROZGONYI I.: Hosszú út a játszótérig, Beszélgetés a művésszel, Művészet, 1980/5.
MENYHÁRT L.: Schéner Mihály, Budapest, 1982
RITTER, T. P.: Spielzeug von Schéner Mihály, Budapester Rundschau, 1983. április 11.
VÁRNAGY I.: Túlélő bábuk, Mozgó Világ, 1983/6.
SZUROMI P.: Rezignáltan, kultúráltan, Művészet, 1983/6.
LÁNCZ S.: Kiállítási Krónika, Jelenkor, 1983/6.
SZUROMI P.: Mozdulatlan horizont, Tiszatáj, 1983/11.
MUCSI A.: Arcok és sorsok, Hevesi Szemle, 1984/3.
NAGY M.: Golgota, Művészet, 1984/9.
BANNER Z.: Diogenész üveghordóban, Napóra, 1990/11.
LÁNCZ S.: A demiurgosz, Új Művészet, 1992/6.
FOGARASSY A. - KOCSIS I.: Kukulla és az íriszek, Opus, 1993/1.
CS. TÓTH J.: Az éteri Schéneri mítosz, Bárka, 1993/1.
KABDEBÓ L.: Schéner Mihály mítoszai, Magyar Napló, 1993. szeptember 17.
NAGY Z.: Vándorévek és kibontakozás, Új Művészet, 1996/12.
P. SZABÓ E.: Ősformák üvegből és mézeskalácsból, Életünk, 1997/4.
MEZEI O.: Archetipikus képzetek, ősformák, Kortárs, 1998/2.
SZAKOLCZAY L.: Kikötő, Új Forrás, 1998/3.
Mezei Ottó: Schéner Mihály. 1999. (a Körmendi Galéria kiadása)
Schéner Mihály. 2002. (a Körmendi Galéria kiadása)
Schéner Mihály (kat.; szerk. Mazányi Judit). 2006. (a Körmendi Galéria kiadása)
Schéner Mihály. Ördögöcskék és egyéb firmák (kat.; szerk.Csák Ferenc). 2006. (a Körmendi Galéria kiadása)

Egyebek

Báb- és díszlettervei
Tamás Ervin: Bolhabál, Békéscsaba, Jókai Színház
Illyés Gyula: Tűvétevők, Pocci, Tersánszky Józsi Jenő: A varázshegedű, Bábszínház.
Válogatott írásai
Egy útkereső fiatal művész, Új Auróra, 1980/8.
Áramlások (Várnai Gitta), Tiszatáj, 1981/10.
Katkics Ilona, Új Auróra, 1983/3.
Gondolatok Kohán Györgyről, Új Auróra, 1983/3.
Meditáció Barcsay művészetéről, Új Auróra, 1984/2.
Hommage à Huszárik Zoltán, Élet és Irodalom, 1986. május 23.
Váradi Zoltán fotói, Új Auróra, 1987/1.
Építészet és textilművészet, Csete György építész, Csete Ildikó textilművész, Új Auróra, 1987/2.
Diabolikon, Békéscsaba, 1988; Kézkivirágzások, Budapest, 1997.