Martyn Ferenc festőművész, grafikusművész, szobrászművész

1899., Kaposvár – 1986., Pécs

1918-1919, 1923-1924: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Rippl-Rónai József és Réti István. 1962: Munkácsy-díj; 1970: érdemes művész; 1973: Kossuth-díj; 1978: kiváló művész; 1979: Pécs Város Díszpolgára; 1984: A Magyar Népköztársaság Zászlórendje. 1926-1940 között Párizsban élt, tagja volt az Abstraction-Création művészcsoportnak. 1940-1945 között Budapesten, majd haláláig Pécsett élt. Több évtizeden át vezette a dél-dunántúli képzőművészeti életet. A magyar államra hagyományozott műveiből Pécsett (Káptalan u. 6.) állandó múzeumi kiállítás nyílt. Gyermekkorát Rippl-Rónai József házában töltötte, itt ismerkedett meg kora francia festészeti kultúrájával. Ifjúkori képei közül kiemelkedik Önarckép és Öreganyám c. festménye. Párizsi kezdő éveiben rézkarcokat és akvarelleket készített Párizsi mappa címmel. Az utcaképek, műterembelsők, kávéházak konstruktív szemléletű ábrázolásával túljutott a természetelvű főiskolai tanulmányok hatásán. Később csatlakozott a szürrealista mozgalmakhoz, de csak rövid időre, 1928-1930 között (Nagyváros ítélete, Parasztudvar alakokkal). 1930 után az absztrakt irányzat híve lett. Ez időben alkotott vöröskréta rajzain lüktető, hullámzó ritmusú, "szaladó" vonalak rendszerét teremtette meg. 1933-tól tiszta színekkel komponált vízfestmények és újabb krétarajzok sorozatai következtek, amelyek már közvetlen elődei, mintegy erőpróbái a későbbi nagyméretű absztrakt festményeknek. 1939-re kialakult festői világa, amelynek alapja a síkban megoldott tér és mozgás, s a valóság elemeinek elvont, szublimált megjelenítése. Mindehhez a színek tisztasága, rendje és egymással kölcsönhatásban érvényesülő harmóniája járult. A II. világháború közeledte miatt 1940-ben hazatért. Ezt követően nagyméretű, színes kompozíciókkal Budapesten folytatta a párizsi képek sorát. A háború éveiben az erőszak ellen A fasizmus szörnyetegei c. rajzsorozatával protestált. Művészi életét és absztrakt fogalmazású festményeinek stílusát az 1950-1960-as évek dogmatista kultúrpolitikája idején is megőrizte, de ilyen képeivel 1969-ig nem lépett a nyilvánosság elé. Festészete mellett ezután nagyobb szerepet kapott művészetében a rajzolás. 1950-ben a Napló sorozatán az élet nap nap után átélt eseményeit dokumentálta. Ezzel párhuzamosan szimbolikus megfogalmazású, természeti és figurális tárgyú rajzokat készített, nagy mesterségbeli tudással. Erőteljesebben elvonatkoztatott rajzkompozíciói 1965-től ismertek (Álló alak - serleg, Vonalas szerkezet). Több irodalmi műhöz készített illusztrációt, illetve az írói gondolatot kísérő rajzot. Ezeken nem csupán egy-egy epizódot jelenít meg, hanem hitelesen láttatja a szereplőket is. Kiemelkedőek Cervantes: Don Quijote regényének, G. Flaubert: Bovarynéjának, J. Joyce Ulyssesének alakjai és portréi, vagy Berzsenyi Dániel napjainak mély átérzéssel megrajzolt jelenetei. Életművében az absztrakció és a valóságlátás nem szakad el egymástól. Természeti, tárgyi, emberi hivatkozások vannak jelen a képek rejtett világában. Egyrészről a szabadságvágy különböző szimbólumai, mint a madár, a hajó, a harc - másrészről a magyar folklór és az antik mitológia elemei figyelhetők meg a rajzokon és festményeken. Munkásságában meghatározó jelentőséget tulajdonított a zenének. A zene hangjait vonalakban és színekben élte át, számára a zene ritmust és harmóniát jelentett. Kiemelkedő teljesítménye és példája nyomán Pécsett a XX. századi modern képzőművészet központja jött létre.

Forrás: http://www.artportal.hu (Hárs Éva)

Egyéni kiállításai

1929 • Tamás Galéria, Budapest (gyűjt.)
1934 • Fränkel Galéria, Budapest [Czóbel Bélával]
1946 • Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete, Budapest (gyűjt.)
1947 • Pécs (gyűjt.)
1951 • Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1955 • Dunántúli tájak, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1957 • Tájképek, Rákóczi-sorozat, Pécs
1960 • Cervantes - Don Quijote-rajzok, Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár
1962 • Könyvillusztrációk, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest • Porcelánművek, Janus Pannonius Múzeum, Pécs • XXXI. Velencei Biennálé, Velence
1965 • Dürer Terem, Budapest • Rajzok és porcelánművek, Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár
1966 • Könyvillusztrációk, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
1969 • Pécs (gyűjt., kat.) • Berzsenyi-rajzok, Nikla
1970 • Tihany (gyűjt., kat.)
1971 • Berzsenyi-rajzok, Kaposvár • Janus Pannonius arcképéhez, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1973 • Petőfi olvasása közben, Kaposvár
1976 • Dunántúli tájak, M. Lvov • Rajzok, Eszék
1978 • Budapesti Történeti Múzeum, Budapest (gyűjt., kat.)
1979 • 50 rajz, Magyar Akadémia, Róma • 50 rajz, Miskolci Galéria, Miskolc • Állandó, Janus Pannonius Múzeum, Pécs • 100 irodalmi illusztráció, Pécs • 155 rajz, Vigadó Galéria, Budapest
1981 • Napló 1950, Pécs • Vöröskréta rajzok Párizsból és szoborművek, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1982 • Rajzok, Somogyi Képtár, Kaposvár • Ulysses-rajzok, Vár, Tata
1983 • Vár, Tata (gyűjt.)
1983-1984 • Festmények, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1984-től állandó kiállítása látható a Somogy megyei Múzeumban, Kaposváron, 1997 • ~ szobrai, Magyar Képzőművészeti Főiskola (kat.)
1999 • Városi Művészeti Múzeum, Győr • Szombathelyi Képtár, Szombathely • Centenáriumi kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

Csoportos kiállításai

1938 • Az elvont művészek első magyarországi kiállítása, Tamás Galéria, Budapest
1966 • Madách-illusztrációk, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
1969 • Pécs és Baranya művészei, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.).

Köztéri művei

Térplasztika (fehér márvány, 1978, Szársomlyó, szoborpark)
A hangyák emlékműve (bronz, 1982, Pécs, Martyn M.)
Szobor járommal (bronz, 1983, Pécs, Káptalan u.)
üvegablak (színes ólomüveg [Szabó E.-tel], 1983, Pécs, Martyn M.
üvegablak (1984, Pécs, Káptalan u. 2.)
Gabriel Fauré emlékére (bronz, 1984, Pécs, Káptalan u.)
emlékmű (vasöntvény, 1984, Dunaújváros, vasmű)
üvegablak, 1985, Pécs, Baranya megyei Könyvtár)
Vitorlás (bronz, 1996, Tata, Tópart u.).

Művei gyűjteményekben

Béri Balogh Ádám Múzeum, Szekszárd
Fővárosi Képtár, Budapest
Flaubert Társaság, Rouen
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Kuny Domonkos Múzeum, Tata
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Museum, Dublin
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Türr István Múzeum, Baja
Zsidó Múzeum, Budapest

Irodalom

Önálló kötetek Martyn Ferencről, in: Tüskés T.: A szó és a vonal (irodalmi kísérőrajzok), Somogyi Múzeum Füzetei, 17., 1970
Hárs É.: Martyn Ferenc (gyűjt. kat., Tihany, 1970)
Hárs É.: Martyn Ferenc, A Művészet kiskönyvtára 46, 1970
Hárs É.: Martyn Ferenc (monogr.), 1975
Egy életmű vonulatai (Martyn Ferenc művészetéről), Művészet (különszám), 1978/5.
Aknai T.-Hárs É.-Kerékgyártó I.-Menyhárt L.-Mezei O.-P. Szűcs J.-Bertalan V.: Martyn Ferenc életmű-kiállítás (kat., bev. tan., BTM, 1978)
Aknai T.-Hárs É.: Martyn Ferenc Múzeum (állandó kiállítási kat.) Janus Pannonius Múzeum Füzetei 51., 1984
Közelítések (írások Martyn Ferencről az emberről és a művészről), szerk.: Tüskés T., Baranya megyei Múzeumok Igazgatósága, Pécs, 1984
Hárs É.: Martyn Ferenc életmű-katalógusa, Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1985
Tüskés T.: Martyn Ferenc Mester (írások Martyn Ferencről) Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, Kaposvár, 1997.