Major János

1934., Budapest

1947-1950-ig Jaschik Álmos rajziskolájába járt. Pontosan kidolgozott programja volt a hároméves képzésnek. Fontos volt a képekhez írott szöveg megfogalmazása. Innen ered a szöveg tisztelete ~ műveiben. 1950-1952: Képzőművészeti Gimnázium, mestere: Kántor Andor. 1952-1954: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Bán Béla. Ekkor szocialista realista akadémizmus uralkodik az oktatásban. ~t eltávolították a főiskoláról. 1954-1956: az Orion gyárban dolgozott. A kor hangulatához illő munkáséletből vett jeleneteket rajzolt. 1956-1959-ben Koffán visszavette a Grafikai Tanszékre. Ék Sándornál végzett, mestere az 50-es évek szocialista realista művészetének legjellegzetesebb képviselője, aki a kor szellemiségével ellentmondásban rendkívül liberális, segítőkész főiskolai tanárként segítette tanulmányait. Diplomamunkáin szép nők rajza jelenik meg, akiknek képi megjelenítése ellentétben áll a stilizált kubisztikus környezettel. Később a Nevető lány című lapján a figura expresszívebb lett, arcán megjelenik a kissé szecessziós, elnyújtott, torz félmosoly. A főiskola elvégzése után nagy érdeklődéssel fordult a rézkarc technikai megújítása felé. Ez a módszer a korszak festészetében az ún. visszakaparás vagy cuppantás megfelelőjének számít, s utal a szürrealisták, elsősorban Max Ernst technikai kísérleteire. A grafika minden egyes elemét kü-lön dolgozta fel, sőt más-más technikával, egyiket metszette, másikat karcolta, maratta. A képen belüli önálló egységek megteremtésével a pop art-os képépítkezési gyakorlatot követte, noha 1960-ban nem ismerhette az irányzat nagy művészeinek munkáit. A technikai elemzések révén jutott el a Scharf Móric emlékezete című munkához, mely a korszak főműve. Eredetileg Solymosi Eszter lett volna a középponti figura, de később ~ átdolgozta. Rátalált arra a helyszínre, mely azóta egész munkásságán átvonuló legfontosabb inspiráló motívum: a temetőre. A temető ravatalozójának ablaka tárul fel, hogy a női hulla legintimebb testrészét mutassa be, kifordult méhével. Fölötte jelzésszerűen a zuhanyrózsa, melylyel a halottat fürdetik, de utal a gázkamrára is, a felette lévő fal borzolt felülete a gáz asszociációt felerősíti. A kitárt ablakkeret újsággal van beragasztva, mint háborús időkben. Az újságpapíron jól olvasható Hitler és Renata Müller szerelméről szóló híradás. Ez a részlet két változatban készült. A másodikon a sajtótörténeti esemény, amikor az Óriási pánik a zsidó nőegyleti bálon címlap szalagcímében a pánik szóban a két magánhangzót fölcserélték. A botrány frenetikus volt, erre emlékezett ~. Az egymásra tornyosuló sírkövek antropomorfizálódva fallosszá válnak, két oldalát női harisnyatartó övezi, s erősíti fel a szexuális utalást. A felette lévő újság berepedései a szüzesség elvesztésének pillanatát idézik. A kép igazi egzisztencialista alkotás, ahogy az enyészet, a rothadás, a halál, az erotikus és szexuális utalások töltik be. E munkái az akkori Magyarországon még nem ismert Allen Ginsberg gondolatvilágával rokoníthatók. Allen Ginsberg Kaddis Naomi Ginsbergért című poémája és ~ Scharf Móric emlékezete című rézkarca között számos ponton szinte meghökkentő egyezés van. ~ rézkarca 1966-ban készült, tehát nem ismerhette a beat költészet vezéralakjának művét, mely csak később jelent meg magyarul. A 70-es évek elejétől készíti sírkőfotóit. Kezdetben csak a kuriozitás foglalkoztatta. Maga a sírkő tárgyilagos felvétele rejtett érdekességet, mert vagy groteszk, vagy túl édeskés hangulatot árasztva keltette fel a figyelmet. Volt azonban olyan is, amikor gondosan kiválasztott nézőpont torzította groteszkké a helyzetet. A nő ölébe roskadó férfi szobra hátsó oldalnézetből nem a megtörtségre, hanem inkább szexuális cselekményre utal. Néha a különös tárgyat emeli ki - egy labda, egy iskolatáska, néha a felirat furcsaságait, amelyet bizonyos kihagyásokkal, szövegrészletek kiemelésével manipulál. Grafikáinak szellemiségét önirónia és a groteszk szemlélet jellemzi, s a 60-as évektől a koincidencia téri ellentmondásainak képi formarendszere. Nem az escheri absztrakt perspektíva személytelen tárgyi világa foglalkoztatta, hanem a torz figurák groteszkségét fokozta azzal, ahogy a koincidencia által kapcsolatba kerültek. A 90-es években ez a hatás rendkívüli módon felerősödik, szinte uralja lapjait.

Forrás: http://www.artportal.hu (Sinkovits Péter)

Egyéni kiállításai

1989 • Óbudai Pincegaléria, Budapest
1996 • Budapesti Történeti Múzeum, Budapest
1997 • Körmendi Galéria, Budapest (kat.) • Goethe Intézet, Budapest
2000 • Dorottya u. Galéria, Budapest

Csoportos kiállításai

1961 • I. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc • Stúdió '61, Budapest
1964 • Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest • Fényes Adolf Terem, Budapest [Bencsik Istvánnal, Keserü Ilonával]
1966 • Stúdió '66, Budapest • Europahaus, Bécs • Sírkőfotók, [~, Donáth Péter, Karátson Gábor], Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest
1965 • Budapesti Műszaki Egyetem R-épület, Budapest
1968 • Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Központi Fizikai Kutató Intézet Klub, Budapest • Grafikai kiállítás, Vignola • ~, Keserü Ilona, Bencsik István, Fényes Adolf Terem, Budapest • Iparterv II., IPARTERV, Budapest
1969 • Magyar kiállítás, Essen
1970 • R-kiállítás, R-épület, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Künstler aus Ungarn, Baukunst, Köln
1971 • Sírkőfotók, Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest
1973 • Balatonboglári Kápolnatárlat, Balatonboglár
1999 • Perspektíva, Műcsarnok, Budapest.

Irodalom

Beke L.: Bevezetés ~ sírkőfelvételeihez, Fotóművészet, 1972
Karátsony G.: ~ grafikai munkássága, Művészet, 1974/7.
Krunák E.: Az avantgárd grafika előfutára. ~ művészetéről, Művészet, 1987/5.
Körner É.: Groteszk áldozat. ~ erotikus művészete, Új Művészet, 1997/5-6.
Antal I.: Major league - Prózavers ~ról, Új Művészet, 1997/ 5-6.
Sinkovits P.: Önarckép torzító tükörben. Beszélgetés ~sal, Új Művészet, 1997/5-6.
~: (kat. bev., Körmendi Galéria, 1997)
Szőnyei T.: Világos, sötét. ~ grafikusművész, MANCS, 2000/3.