Károlyi Zsigmond festőművész

1952., Budapest

Károlyi 1976-ban végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, melynek 1990 óta tanára. A hetvenes évek derekán konceptuális studiumokat folytat egy beállványozott ház fotójából kiindulva. Ezt az András-kereszt alakzatot a nyolcvanas években kollázsok és fotófestmények sorozatában dolgozza fel, ahol az alaptéma konstruktív karakterét laza nagyvonalú festőiség, szélesen felkent csíkok ellenpontozzák. A sorolódó, egybetorlódó sávok halmazából lebegő, nyújtott léctéglalap marad, amint önmagában vagy megkettőződve keresi helyét a pasztózus felületen. Ez az imbolygó, bizonytalan mozgás, az egymás fölött és mellett elcsúszó síkok játéka válik a kép témájává. A kivillanó sarkok résháromszöge tapintható materialitással ott van a vásznak felületén, mégis mintha hiányozna róla.

Forrás: Kortárs magyar művészet (Nagy Zoltán)