Barcsay Jenő festőművész, grafikusművész

1900., Katona – 1988., Budapest

Barcsay 1924-ben végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, Vaszary János és Rudnay Gyula tanítványaként. 1926-27-ben Párizsban tölt egy évet ösztöndíjjal, majd 1929-30-ban Olaszországban. Korai műveit szerkezetes ábrázolásmód, Cézanne és a kubizmus hatása jellemzi. Már ekkor kikristályosodik jellegzetes témája, a tektonikusan megformált, nagytávlatú táj és a bele illő monumentális figura.
1945-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola professzora. 1949-ben készíti a miskolci Nehézipari Egyetem mozaikjának tervét, jelképes tartalmú, erősen leegyszerűsített, kontúrozott nőalakokkal. Kései műveiben a Duna menti kisváros és saját műterme motívumait dolgozza fel, absztrahálja geometrikus stílusban, s egy sor teljesen nonfiguratív kompozíciót is készít.

Forrás: Kortárs magyar művészet (Nagy Zoltán)