Almásy Aladár festőművész, grafikusművész

1946., Debrecen

1946. április 28-án született Debrecenben. A Magyar Képzõművészeti Fõiskola növendéke 1970-1973 között, ahol mesterei: Barcsay Jenõ, Bernáth Aurál, Ék Sándor, Rozanits Tibor, Raszler Károly. Almásy Aladár a hetvenes évek magyar képzõművészetének meghatározó személyisége. Öntörvényű világa független volt mindenfajta külsõ elvárástól, művészeti irányzatoktól és politikai, ideológiai hatásoktól.
Festészeti és szobrászati munkássága is jelentõs, a beskatulyázó műkritika nem képes együtt látni művészetét, tévesen a mesélõ – narratív – grafikai nyelvezethez sorolja munkáit. Műtermében szobrai, amelyeket manierista tárgykollázsoknak is lehetne nevezni. Az önkiíró, szürrealista automatizmust tárgyiasította, anyaggá stilizált. Furcsa hibridlények, amelyek szelíd elvontságban léteztek testetlenül, papíron és vásznon, így tárgyiasulva a félelem metafizikus gnómjaivá váltak. Furcsa fétisek, nonszensz teremtésparódiák. A szobroknál fedezhetõ fel az a legszélsõségesebb pólus, amely általában rejtve, de mindig jelen van munkáiban. Heinrich Füssli vagy Alfred Kubin öröksége, a démoni és abszurd rettenet, amely igazából a romantikának egy lidérces változata. Ezt fedi le ironizáló hajlama, humoros világfelfogása, stilizáló könnyedsége, amely sokszor Joan Miró felfogását juttatja eszembe, nem annyira a formai hasonlóság miatt, hanem mert az elvont megfogalmazás által tág asszociációs értelmezési lehetõség jön létre. Tõle idegen a dekoratív felfogás, sűrű szövedékbe ágyazva jeleníti meg figuráit. Almásy Aladár költõi világfelfogása egy olyan józanságtól való menekülés, amely igazából az örökségtõl megfosztott értelem rideg racionalizmusa. Álomvilág, mely nem, veszi tudomásul a világban elhatalmasodott sematizmust és üres szerepjátékokat.

Forrás: Kortárs magyar művészet

Egyéni kiállításai

1976 • Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely • Galéria Annie Hausmens, New York
1978 • Galerie Lucien Servou Pierre, Párizs • Stúdió Galéria, Budapest
1979 • Debreceni Orvostudományi Egyetem Galéria, Debrecen • Helikon Galéria, Budapest (kat.)
1980 • Debreceni Orvostudományi Egyetem Galéria, Debrecen
1981 • Forradalmi Múzeum [Záborszky Gáborral], Szombathely
1982 • Mini Galéria, Miskolc
1986 • Dürer Terem, Budapest (kat.) • Madách Imre Művelődési Ház (kat.), Vác
1989 • Vigadó Galéria, Budapest
1990 • Somogyi Képtár, Kaposvár
1994 • Egy életmű töredéke, Műcsarnok, Budapest, Olof Palme Ház, Budapest
1995 • Vigadó Galéria, Budapest [Szemethy Imrével]
1999 • Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest

Csoportos kiállításai

1972 • Művésznövendékek kiállítása, Miskolci Képtár, Miskolc
1975 • Csokonai-kiállítás, Miskolci Képtár, Miskolc • VIII. Országos Grafikai Biennálé, Miskolci Képtár, Miskolc
1976 • 23. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1977 • Szegedi Nyári Tárlat
1982 • Országos Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1984 • Szürrealista grafika, Óbudai Galéria, Budapest
1985 • 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest • XIII. Országos Grafikai Biennálé, Miskolci Képtár, Miskolc
1986 • Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1990 • SZETA-kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1991 • Grafikai Műtermek '91, Csontváry Terem, Pécs
1997 • A Merics-gyűjtemény, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár.

Művei gyűjteményekben

Déri Múzeum, Debrecen
Hatvani Múzeum, Hatvan
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely.

Irodalom

Neuberger R.: ~, Egyetemi Lapok, 1976. február 2.
Neuberger R.: Bemutatjuk ~ rézkarcait, Egyetemi Lapok, 1978. október 16.
Supka M.: (kat., bev. tan., Helikon Galéria, Budapest, 1979)
Láncz S.: Képzőművészeti krónika, Jelenkor, 1980/2.
P. Szűcs J.: Szívre lépő szívtelen férfi, Népszabadság, 1980. január 11.
P. Szabó E.: Három kiállításról, Napjaink, 1982/7.
Krunák E.: Jöjj hozzám, rögeszme! ~ grafikáiról, Művészet, 1981/10.
Lóska L.: Képképzetek (beszélgetés), Új Tükör, 1984. október 14.
P. Szűcs J.: (kat., bev. tan., Dürer Terem, Budapest, 1986)
(Pszj) [P. Szűcs J.]: Trió, Mozgó Világ, 1986/2-3.
Bakó E.: A mai magyar grafika kalapos királya. ~ képi világáról, Alföld, 1986/11.
Gyárfás P.: Asszonyok, történetek, Művészet
Sümegi Gy.: Rozsdás galambok megváltója. ~ művészetéről, Kortárs, 1988/4.
Lóska L.: A formák tánca. ~ kiállítása a Vigadó Galériában, Művészet, 1989/11.
Supka M.: A Széchenyi-gondolat. Egy grafikai albumról, Kortárs, 1989/6.
Kováts A.: Szabadkézi regény. ~ életműtöredéke, Beszélő, 1994. február 10.
Kováts A.: ~ & Szemethy, Élet és Irodalom, 1995. augusztus 25.
Szemethy I.: Tisztelt Reunió!, Élet és Irodalom, 1995. augusztus 18.
Sinkó I.: Töredékherceg és ködgomolybáró, Új Művészet, 1996/1-2.
Szemethy I.: Egy önfúziós rajzköltő. ~ muzeális képeiről, Élet és Irodalom, 1996. január 26.

Egyebek

Kondor Béla-díj (1976); Derkovits-öszötndíj (1978); Derkovits-emlékérem
(1980); Miskolci Grafikai Bienále nagydíja (1985); Vásárhelyi Õszi Tárlat, Csongrád
Megye díja (1986); Munkácsy-díj (1987); Hódmezõvásárhelyi Õszi Tárlat, Városi
Önkormányzat díja (1992); MAOE-díj (1993).