Sváby Lajos festőművész, főiskolai tanár

1935., Abádszalók – 2020., Budapest


Sváby Lajos (Abádszalók, 1935. február 4. – Budapest, 2020. augusztus 13.) Kossuth-díjas magyar festő, főiskolai tanár. A magyar neoexpresszionizmus egyik kiváló egyénisége.
1954 és 1960 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt; ahol Kmetty János és Pór Bertalan voltak a mesterei. 1963-1965 között Dunaújvárosban dolgozott, 1965-től Budapesten él.1975-től tanár a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, amelynek 1990-1991 között megbízott, 1991-1995 között (nyugdíjba vonulásáig) pedig választott és kinevezett rektora volt. 1995-ben a londoni Kingston Egyetem díszdoktorává avatták.
Korai művei a monokróm festészet határait súrolják. 1967-es kiállításán kékes, szürkés, majdnem fekete munkákat állított ki.
Változás (1969) című alkotása címében is megfogalmazza a festészetében lezajló folyamatokat; ez az első harsány, színes képe. Ebben a periódusban festett műveire az erőteljes színek mellett, a háttér sötét, fekete árnyalata, a meghatározhatatlan tér jellemző (Kialakulás, 1970). Biblikus témavilágot idéz az Izsák feláldozása (1971) című mű, ahol az apa valóban feláldozza fiát. Az 1975-ben készült Örkény István arcképe című munkán jelennek meg a háttéri elemek, szűk doboztérbe zárva, erőteljes rövidülésben ábrázolja az írót. Szélsőséges példát jelent az Alagútban (1979) című mű, ahol az önarckép szinte teljesen eltorzul a közeli szemből való nézet követelményeinek megfelelően.
Az 1980-as évektől kilép a zárt térszerkezetből, figuráit táji környezetbe helyezi. Zárt tér (1982) című képén maga a vászon síkként metszi el az elénk táruló jelenetet: egy buja nőalakot férfikezek simogatnak, de ezek a kezek csak testrészekként jelennek meg, nincs mögöttük a férfi alakja. A kéz megjelenése a teremtésre is utalhat, míg az alak elszigeteltségét a magyar kultúra sajátosságának kifejezéseként is értelmezhetjük. Korábbi munkái közül az Odüsszeusz távol Penelopétől (1971) című mű állítható ezzel párhuzamba, de ott nincs annyira egyedül a figura.
Az 1980 körül megjelenő pasztellképei konkrétabb távlatokat mutatnak, míg rajzain az időtlenséget, a tér nélküliséget jeleníti meg. Genezis (1989) című rajzsorozatát az egymásba fonódó növények és emberi testek zsúfolt együtteséből építi fel. 22 rajzból áll a sorozat, ihletője a művésznek a Szent Földön tett látogatása, mely inspirálta a biblia mélyebb megismerésére.[1]
Könyvek illusztrálására is vállalkozott, köztük Somlyó György Nem titok című verskötetének illusztrátora (1992).[2]Számos művét jeles közgyűjtemények őrzik, köztük Damjanich János Múzeum, Szolnok; Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Petőfi Irodalmi Múzeum,
Valamint több művel szerepel Dr. Budavári Lászlóné, Sophie Copeland, Demján Sándor, Kovács Jenő, Leisztinger Tamás, Havas Henrik, Körmendi Anna-Csák Máté, Kugler Flórián, Dr. Makausz Gyula, Mándoki Zoltán, Nagy Bea, Peczke Hennie, Schultze László, Sváby András, Szölke László gyűjteményében.
Írásai (válogatás)
• A festő dolga (Mozgó Világ, 1980/4)
• Csodalényekre van szükségünk? (Filmvilág, 1980/10)
• Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja (Filmvilág, 1982/1) ". Filmvilág, 81/6.
• "Az idő festője". Filmvilág, 82/1.
• In memoriam Bernáth Aurél (Somogy megyei Múzeumok Közleményei, V., 1982)
• „Levélváltás a Képzőművészeti Főiskoláról.” Beszélő 1991. június 1. (Előzmények a Beszélő 1991. április 20,1991. május 4 - i számaiban.)
• Megnyitó beszéd (Vásárhelyi Őszi Tárlat, Élet és Irodalom, 1996. november 22.)
• „Szolnokról gondolkozva mindig a barátaimra emlékezem.” Szolnokról. Vallomás- és interjúkötet. Szolnok, 2001.
• Sváby Lajos festőművész: Bukta Norbert képei elé. Leporelló Bukta Norbert „Aki él, nem rejtőzhet el” c. kiállításához. 2003.
• Sváby Lajos: Érzések, emlékek, képzetek 2014.


(Egri Mária)


Egyéni kiállításai

• 1967 Budapest (Melocco Miklóssal)
• 1972 Budapest
• 1973 Budapest
• 1975 Dunaújváros
• 1976 Kecskemét
• 1978 Székesfehérvár, Veszprém
• 1980 Szolnok, Hatvan
• 1983 Siófok-Balatonszéplak, Tihany, Abádszalók
• 1984 Budapest, Keszthely
• 1985 Szeged, Berlin, Chateau-Musee de Cagnes sur-Mer
• 1987 Szombathely
• 1989 Budapest
• 1992 Budapest
• 1994 Budapest
• 1995 Szolnok, Karcag
• 1998 Simontornya, Veszprém, Pécs, Szolnok (leporelló)
• 2001 Dunaszerdahely, Szerencs
• 2002 Zalaegerszeg
• 2003 Párizs, Eger, Mátészalka, Budapest, Oberschützen (Ausztria)
• 2004 Szolnok
• 2006 Abádszalók, Budapest
• 2009 Budapest, Abádszalók
• 2010 Tiszafüred
• 2014 Budapest Képzőművészeti Egyetem Életmű kiállítás
• 2015 Budapest
• 2017 Szolnok


Csoportos kiállításai

• 1962 Miskolc
• 1965-1967 Budapest
• 1972 Mai magyar művészet, Városháza, Frederiksberg
• 1975 Budapest
• 1978 Budapest
• 1987 Amszterdam
• 1988 NSZK
• 1997 Budapest
• 1999 Oberschützen
• 2000 Genf
• 2001 Budapest, Gödöllő
2004 DOYENEK III. KOGART Ház, Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, Budapest


Köztéri művei

pannó (1968, olaj, farost, Mezőcsát, Művelődési Ház Színházterem)
mozaik (1974-1975, Budapest, Országos Kardiológiai Intézet)
sgraffito (1979-1980, Sárospatak, iskola homlokzata)
sgraffito (1979-1980, Szeged-Mórahalom lakótelep [Fekete Tamással]).


Művei gyűjteményekben

Körmendi-Csák Gyűjtemény, Budapest
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár.


Irodalom

Vadas József: Műteremlátogatás Sváby Lajosnál
Művészet 1970. május
TV Galériája 1972. június 2. (21.35)
(Rapcsányi László – dr. Végvári Lajos)
András Kenessei: Ausstellungschronik – Zwei Künstlerpersönlichkeiten
Budapester Rundschau 1972. augusztus 7.
András Fáber: Lajos Sváby’s Exhibition
Hungarian Review 1972. augusztus 9.
Örkény István: A lázadó festő
Élet és Irodalom 1976. június 12.
(Elhangzott a kecskeméti Művelődési Központban 1976. május 5-én, Sváby Lajos kiállításának megnyitásán.)
Vadas József: Sváby-revízió
Élet és Irodalom 1977. április 16.
Antal István: Változások előtt. A magyar népszerű-tudományos film
Filmvilág 1978. április 1.
Attalai Gábor: Frissen (?) festve (avagy a magyar festészet új hulláma és Sváby Lajos kiállítása) Művészet 1984. december XXV. évf. 12. szám.
Egri Mária: Sváby Lajos
Corvina Műterem Budapest, 1987.
Szász Imre: Sváby Lajos (Playboy-interjú)
Őszinte beszélgetés a kitűnő festőművésszel gyerekkorról, a művészi magára találás kacskaringós útjairól, színekről és alakokról, horgászatról – és a művészi tartásról
Playboy 1992. augusztus.
Szívre tett kéz és naplemente
Lengyel Boldizsár: Felejtsük el ezt a századot!
Jászkunság füzetek 4. Szolnok, 1992.
Körmendi Galéria 1994. X. 24 – XI. 13. (Kempinsky) Megnyitó: Mojzer Miklós
Erről: Mojzer Miklós: Csend és kiáltás között – Sváby Lajos kiállítása elé
Új Művészet 95/3 március
Sinkó István: A magányos mozgalmár Sváby Lajos kiállítása
Új Művészet 95/3 március
Antall István: Sváby Lajos expresszivitása
Magyar Napló VII. évf. 11. szám 1995. november
Egri Mária: Sváby Lajos
Körmendi Galéria Budapest, 1995.
Egri Mária: Sváby Lajos "Genezis" című sorozatáról In: Tanulmányok és közlemények Debrecen - Szolnok 1995.

Tál Gizella: „Jászkunságban születtem…”
Szolnok, 2000.
„Csodálatos őseink voltak”
Sváby Lajos festőművész
„Hetvenhat jeles hetvenes” Sváby Lajos festő (Abádszalók 1935. február 4.)
Napút. Évkönyv 2005. VI. évf. 10. szám
Sváby Lajos. Budapest, 2008.
T’Art Alapítvány Kugler Könyvek Tanulmány, apparátus Egri Mária
Egri Mária: Sváby Lajos: Genezis
TISICUM A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Évkönyve XVIII.
Szolnok, 2009. 641-656. o.
Egri Mária: Sváby Lajos: Érzések, emlékek, képzetek. Lyukasóra 2015.


Egyebek

Film, rádió
Sváby Lajos (NEMÉNYI F.), 1977
KENESSEI A.: Beszélgetés Sváby Lajossal, Kossuth Rádió, 1980. augusztus 28.
Írásai Sváby Lajos
A festő dolga, Mozgó Világ, 1980/4.
Csodalényekre van szükségünk? (Csontváry), Filmvilág, 1980/10.
Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja, Filmvilág, 1982/1.
In memoriam Bernáth Aurél, Somogy megyei Múzeumok Közleményei, V., 1982
Megnyitó beszéd (Vásárhelyi Őszi Tárlat), Élet és Irodalom, 1996. november 22.